Banális Zeneelmélet II.

“A könyv témája, ahogyan a cím is utal rá, elsősorban a pop és a rockzenészeknek, valamint dalszerzőknek szóló zeneelmélet. A banális szó arra a zeneelméleti tudásra utal, ami feltétlen szükséges a gyakorlatban, és bár gondolhatnánk a mindennaposságra, az unásig ismertre, mégis érdemes a figyelemre. A könyv nyelvezetéből ítélve talán az egyszerűséget is érthetjük ezalatt: könnyű ez, mint az egyszeregy. Könnyed nyelvezet, közérthetőségre való törekvés, ugyanakkor nagyon alapos, minden oldalról többször elmagyarázott, többféle módszerrel megvilágított magyarázatok. Miután minden új zenei információ többféle logikával van elmagyarázva, mindenki megtalálhatja a leginkább neki megfelelőt. Igen gyakran említi a szerző azt az alapvetést, ami így szól: “a lényeg, hogy értsd, és ismerd fel hallás után is.” Ez nagyon fontos egy elméleti könyv esetében, mert hajlamosak vagyunk elfelejteni azt az apró tényt, hogy az elmélet a zene, a zenei művek megszületése után, azok értelmezése kapcsán jött létre, tehát mindenekelőtt a zenei hallás a legfontosabb. Hasznosak a zenetörténeti kitekintések és rendkívül izgalmas, ahogy egy-egy témakör ilyen módon is megvilágításra kerül. Ezekből is láthatjuk, megérthetjük; a gyakorlat volt előbb. Gonda János tanár úr szellemisége végig áthatja az írást, ami nagyon jót tesz a szakmaiságának, ugyanakkor nagyon gyorsan megy a tanulók tudását meghaladó magasságokba, ami sokszor lehet riasztó vagy éppen sietségre, rosszabb esetben kapkodásra ösztönző. A szerző mindig figyelmeztet minket, alaposan ismételjük át az eddig tanultakat, ha nem értjük, ne menjünk tovább. Nagy önfegyelemre van szükség ehhez, nem árt, ha egy tanár segítségével sajátítjuk el mindezt, aki segít a megfelelő tempó betartásában. A hatodik fejezetben egy kis jazzelmélet után jutunk el oda, ahova szerintem minden, ezt a tankönyvet kezébe vevő, tanulni vágyó fiatal szeretne eljutni: a popzene elméletének alapjaihoz. Az idáig is érdekfeszítő szöveg innentől még inkább leköti a figyelmet. Pontos, jól kiragadott példákon keresztül ismerhetjük meg a popzene rejtelmeit. Kiválóak, pontosak a magyarázatok és az elejétől fogva érezhető közvetlenség még nagyobb lazasággal párosul. Engem, aki nem vagyok a könnyebb műfajok rajongója, nagyon lekötöttek a megmutatott zenei részletek. Összességében megfelelő a szakszavak használata, a jelölések helyessége. Ez ebben a műfajban szinte minden egyes kiadványnál eltérő egy kicsit, itt üdítően világosak és áttekinthetőek, érthetőek a magyarázatok, mindenekelőtt pedig végig következetes a jelölések rendszere. Igazán hiánypótló kiadvány a hazai piacon, közérthetőségével mégis magas szakmai színvonalával."